Mi lesz ha egymás szemébe nézünk azzal, akit a világon mindenkinél és mindennél jobban szeretünk? & mi lesz ha az idő ellenünk dolgozik, és a gyúkszemünkre lép? Kósza kusza jelek halmaza egy agyban, a memoria szektorban.. s más nem marad. Érzelemkáosz, kibogozhatatlan empirikus inputfonal az élet, folyton futok, de nélküle mit érek? Mi lesz ha holnap már nem lesz az ki/mi ma még miénk & nem marad már más csak az emlékeink? S mi lesz ha már az is elhagy s semmi nem marad? Lelkemre drótozott vágyhajtomű ami sodor, repít hozzá s amíg hajt hát érzel s boldogságom a szemedben vész el. S míg van lélekhajtóanyag a lét egében szállok égek, & Veszettül örülök az öntudatomnak, hogy sejtem a titok létét s, hogy Élek s veled Remélek :)
Bár néha félek, hogy a remény megcsal, eltünnek a fények s testemet lelkestül megeszik a férgek
deviantart.com by ~Polinesia |